Nárciszok

A nárcisz már február végén előbújik a földből, és március-áprilisban pompás virágba borul. Mivel gyakran húsvét tájékán nyílik, a “húsvét virágának” vagy a “feltámadás virágának” is nevezik. Bár kertekben gyakori látvány, vadon is előfordul, főleg védettebb hegyvidéki területeken.

Ez az illatos és látványos virág az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozik. A családba többnyire trópusi vagy szubtrópusi, hagymás növények tartoznak – de akad köztük néhány északi, mérsékelt övi faj is. A nárciszok különösen a nyugat-mediterrán térségben őshonosak, ahol a legtöbb fajuk előfordul.

Fotó: birdwatchingtransylvania.files.wordpress.com

Vad nárciszok nyomában

A Kárpátok völgyeiben – például Huszt közelében vagy Oklánd környékén – máig találhatunk nárciszmezőket. Ezek a védett területek (pl. a 256,5 hektáros oklándi nárciszmező) már 1979 óta természetvédelmi oltalom alatt állnak. A Magyarországon és Székelyföldön is előforduló vad nárcisz a keskenylevelű nárcisz (Narcissus angustifolius), mely az Alpoktól egészen a Balkánig megtalálható.

Történeti érdekességek

A nárciszt már a 16–17. században is előszeretettel ültették magyar kertekbe. Lippay János, a pozsonyi kert szerzője, külön fejezetet szentelt neki, megemlítve, hogy sokféle illatos és formában gazdag fajtája volt ismert már akkor is. Kedvenc virágai közé sorolta a sárga és fehér virágú, poharas közepű változatokat.

Lippay János nárcisz bemutatója

Magyarországon a 17. század elején említik először a szegfűvel,levendulával, rozmaringgal egyetemben. A XVI. században kultusza általánossá lett. Nagy szerep jutott a nárciszoknak a magyar kertekben a XVII. században, amikor a Pozsonyi kert szerzője, Lippay János, a barokk legkedveltebb virága, a tulipán után a nárciszokkal folytatja a hagymás virágok sorát:

“Narcissus virágnak legyen második helye a gömbölyű gyökerű virágok között, aki noha nem oly sokféle színekben, mint különböző állatjában. Közönségesen fehér és sárga… Némelyek idején kikeletkor virágoznak, némelyek későbben, június felé. Ezek közül ismét némelyek teljesvirágúak, némelyek nem. Akik nem teljesek, azoknak közepin egy pohárocska van kiformálva, levelei virágjának közönségesen szélecskék, némelyeknek hosszúkácskák. Némelyeknek mégis öreg virágjuk van, némelyeknek középszerű, némelyeknek kicsiny. Az öreg teljesvirágú, mint a rózsa, sárga, kit márciusbéli pohárnak neveznek, mindjárt kikeletkor virágzik. Más öregvirágú, kinek csak a belső hosszú pohára teljes, ki későbben virágzik, jó illatú. Vagyon kisebb fehér, teljes, kinek közép levelei egy kevéssé sárgácskák, igen drága illatúak. Narcissus de Alepo az ő neve, egy szálon három-négy. Spanyol nárcissus teljes, aranyszínű sárga, igen kedves ilaltú, egy gyenge szálacskán egynehány. Ismét spanyol nárcissus, csöveslevelű, fordult virágú, igen jó szagú, sárga. Kénkőszínű sárga, aranyszínű sárga, hosszú pohárú, nem teljes.

Hasonló halavány színű fehér, sárga levelű, kicsiny sárga pohárú, középszerű, szagos. Fehér virágú, sárga kicsiny pohárú, jószagú, egy száron 14 virág is vagyon. Josefstabel németül Fehér, kicsiny virágú, kicsiny fehér pohárú, 17 is egy szálon, igen jó illatú, kit, ha az ember a szobába viszen, az egy szobát betölti gyönyörűséges illattal. Fehér öreg virágú, közönséges, kinek pohárocskája veressel prémezett. Ezek közül némelyek kikeletkor, némelyek későbben virágzanak. És több ilyen kimondhatatlan jóillatú narcissusvirágok, kiknek nagy részét ez mostani esztergomi érsek urunk ő Nagysága, örök emlékezetre, mind maga pozsonyi kertjében, mind egész Magyarországon elsőben hozatta be.”

Hogyan ismerjük fel a nárciszokat?

A nárcisz jellegzetes virágszerkezete a hagymásokra jellemző: nincsenek csészelevelei, hanem lepelből és egy pohárszerű melléklepelből (csuporból) áll. A lepel színe fehér vagy sárga, a csupor pedig lehet sárga, krémszínű, barackszínű vagy narancsos.

A kertészetek ma már több száz fajtát tartanak számon, amelyeket 12 csoportba sorolnak – a tömvetelt virágú változatok már a 17. század óta népszerűek.

A nárcisz nemzetség kertészeti felosztása

Forrás: http://phd.lib.uni-corvinus.hu/233/1/kohut_ildiko.pdf

Kertben, cserépben – így tartsd jól!

A nárciszok különösen jól érzik magukat olyan helyeken, ahol lombhullató fák alatt növekedhetnek – ezek csak késő tavasszal árnyékolják be őket, így koratavasszal még bőven kapnak napfényt. Nincs szükségük minden évben felszedésre, és hosszan virágoznak a hűvösebb időben.

Szép társításokat lehet velük kialakítani például japánbirssel, aranyfával, babarózsával vagy akár díszbarackkal is.

Fontos tudni: a nárcisz minden része – különösen a hagymája – mérgező! Likozint és galantamint tartalmaz, amelyek súlyos tüneteket okozhatnak, ha valaki véletlenül elfogyasztja.

Vágott virágként nem tűr maga mellett más virágot, más díszt. A teljes növény ,különösen a hagymája, mérgező alkaloidokat, likozint, galantamint tartalmaz. Tünetek a fogyasztást követően néhány órán, esetleg napon belül nehézlégzés, hányinger, hányás, verejtékezés, görcsroham, gyomor- és bélgyulladás. A mérgezés okozta halálozási arány 30%. Első segélyként gyomormosás/folyadékpótlás, aktív szén bevitele segíthet.

Miért nem virágzik a nárciszom?

• Tápanyaghiány: Érdemes NPK 5-10-10 típusú műtrágyát adni ültetéskor, levélképzéskor és virágzás előtt.
• Túl sok nitrogén: Ez inkább a levélfejlődést segíti, de a virágzást gátolhatja.
• Túl árnyékos hely: A nárcisz szereti a fényt – ha keveset kap, ritkán virágzik.
• Pangó víz: A gyökérrothadás miatt a növény elsatnyulhat, levelei csíkossá válhatnak.
• Stressz: Például, ha virágzás után túl hamar levágjuk a lombját, vagy gyakran átültetjük.

Nárcisz Jonquilla, Tazetta és Poeticus